Tudom, hogy ezek a percek soha senkinek nem könnyűek!

Különösen nem voltak könnyűek a Puskás Rádióklubnak, amikor éppen az András névnapok megünneplésére készültünk, amikor jött az Internetes mailen a megdöbbentő hír, SILENT KEY. A szív elszorult. Először csak az E-mail tárgya jelenik meg a képernyőn, és ilyenkor az ember először egy idősebb kollégára gondol. Csak az E-mail kinyitásakor ért bennünket a döbbenet, hogy Bandi, a rádióamatőr társadalom egyik legkiemelkedőbb, legmegbecsültebb amatőre, aki élete teljében volt, távozott el az élők sorából.

András napon a rádióklubban pislákoló mécses mellett emlékeztünk vissza arra a nagyon gazdag, és termékeny életpályádra, mellyel a rádióamatőr társdalmát szolgáltad.

Már hadmérnök voltál, amikor 5-tös Elemér Helén Karcsi inspirálására megkezdted az amatőr szolgálatot.

1987-ben sikeres URH rádióamatőr vizsgát, 1990-ben pedig már az RH B vizsgát tetted le, amellyel már a morze tudása is a birtokodba került.

Ettől kezdve ez a hobbid életed részévé vált, és ennek egyre professzionálisabb szintre vitele jelentette számodra és az amatőr társadalom számára is az egyre gyümölcsözőbb eredményeket.

A Zalka rádióklubban URH szakosztályvezetőként nyertetek számos rádióversenyt.

Ami kiemelkedő tulajdonságod volt, az az, hogy nem csak magad sikereivel törődtél, hanem mindig maximálisan vetted ki a részed a közösségi tevékenységekből.

Több száz kezdő amatőrt oktattál, és érted el, hogy megszeressék ezt a nemes szolgálatot.

A Zalka, majd Bolyai klub stagnálásakor átléptél a Puskás rádióklubba, hogy gyümölcsöző tevékenységedet továbbra is maximális eredménnyel tudjad szolgálni.

Nem volt olyan rendezvény, melynél Te, ne lettél volna kezdeményező, majd mindvégig szolgálatot teljesítő.

Mindegy, hogy kitelepülésről, rádióforgalmazási versenyről, országos bajnokságról vagy éppen bográcsfőző versenyről lett volna szó. Mindig ott voltál a szervezéstől kezdve az installálásig, a működtetés maximális szintű elvégzéséig, majd pedig a romeltakarítási munkáknál.

A gyorstávíró versenyek állandó bírójaként tetted maximális színvonalúvá az eseményeket.

Legkiemelkedőbb megbízatásod az 1996. évi Gyorstávíró világbajnokság sikeres megrendezése, és a bírói feladatok ellátása volt, amelynek Keleti György hadügyminiszter volt a fővédnöke, aki a jelenlétével még rangosabbá tette a világversenyt.

Állandó szervezője és logisztikai bonyolítója voltál a BURABÚ, a budapesti rádióamatőr találkozó rendezvényeinek.

A nagy autós baleseted ellenére, mankóval bebicegve is elvállaltad az ez évi gyorstávíró bajnokság bírói feladatait.

Felejthetetlen volt számunkra, amikor nem sokkal a baleseted után, két mankóval, heroikus küzdelemmel feltornásztad magad a Puskás klub negyedik szintű padlás helyiségébe, hogy közöttünk lehessél.

A rendezvények beszámolóinak utolsó mondatai mindig a kiemelkedő segítő szolgálataid megköszönésével végződtek.

Hadmérnökként két fegyvered volt, a magas szintű mérnöki tudás, és az a nemes szív, amivel mindig önzetlenül tudtad az amatőr társadalmat szolgálni.

Nem voltál bőbeszédű ember, de ha megszólaltál, akkor mindig a bölcsesség, az igényesség szintjén tetted, legyen szó technikai kérdésekről, vagy éppen viccelődésekről, a humor perceiről.

Egy fájó dolgot tudok csak veled kapcsolatban felemlíteni, hogy magaddal nem törődtél olyan mértékben, ahogyan az egészségi problémáid miatt szükséges lett volna. Te se, mi se gondoltuk, hogy ennyire fog súlyosbodni a helyzeted.

És most idejutottál a temetőbe, a csend, a béke és a nyugalom otthonába, számunkra pedig maradnak a meghitt elmélkedések, emlékezések pillanatai.

Nálad igazak a költő szavai, miszerint „nyugodt halált nem adhat, csak nyugtalan élet”, az a legnemesebb nyugtalan élet, mely például szolgál a rádióamatőr társadalom számára.

Emlékedet a tetteidbe, sikereidbe ágyazva tovább őrizzük.

Nyugodj békében!

Hotel Golf  Five Alfa Whiskey Papa,       Silent Key